A mammográfiai szűrés a panaszmentes nők vizsgálata. A népegészségügyi program keretében kétévente meghívólevelet kapnak mellrákszűrésre azok a nők, akik átlagos kockázatúnak számítanak és életkoruk 45-65 év közötti. A meghívás alapja a szűrővizsgálati programban meghatározott életkor, és független minden egyéb tényezőtől. A szűrővizsgálat tapintásos (mell)vizsgálatból és mammográfiából áll.
A szűrővizsgálatok általánosságban a nemzetközi ajánlások alapján működnek és bizonyítottan hatásos módszernek számítanak. A szűrés hatásos vizsgálat a korai, tüneteket még nem okozó emlődaganat felismerésére, ezáltal pedig az emlőrák miatti halálozás csökkentésére. Azonban ennek a szűrővizsgálati módszernek is, mint minden vizsgálati módszernek, vannak korlátai. Ezért is lehet jelentősége a két szűrővizsgálat között rendszeresen végzett önvizsgálatnak. Ha bármilyen tünetet észlelsz a korábbi negatív eredménnyel zárult szűrővizsgálat után, fordulj haladéktalanul háziorvosodhoz vagy szakorvosodhoz!
Fogadd el a felkínált lehetőséget!
A mammográfiás vizsgálat ingyenes, amennyiben orvosi javaslatra történik, vagy népegészségügyi szűrés keretében, meghívó alapján végzik el.
Mi az a mammográfia, hogyan zajlik a vizsgálat?13,16-20
A mammográfiás készülék egy különleges röntgenberendezés, amelyet speciálisan a mellek vizsgálatára fejlesztettek ki. Alacsony a sugárterhelése és segítségével nagyon gyorsan és alaposan fel lehet térképezni a mellek állapotát. Kiszűrhetők vele a tüneteket és panaszokat még nem okozó elváltozások, köztük az esetleges daganatok és a daganatot megelőző állapotok. A panaszokkal vagy tünettel jelentkező nőket ugyanazokkal a módszerekkel vizsgálják, de azt már nem szűrésnek, hanem klinikai mammográfiának nevezik.
A mammográfiás szűrővizsgálat európai színvonalú, kulturált vizsgálóhelyeken történik. Akár meghívó alapján, akár orvosi beutalóval vagy esetleg magánbetegként vizsgálnak meg, minden esetben időpontot kapsz a vizsgálatra. Ez azt is jelenti, hogy minimális várakozási idővel lehet számolni, a vizsgálat előtt van egy pár perces adminisztráció, amelynek során felveszik a személyi adatokat, és megkérdezik például, hogy vannak-e panaszaid, részt vettél-e már mammográfiás szűrővizsgálaton és ha igen, mikor, vagy, hogy volt-e a családodban valakinek mellrákja.
Magához a vizsgálathoz derékig le kell vetkőzni. Ezt követően a mammográfiát végző, szakképzett szakasszisztens gyors és szakszerű mozdulatokkal áttapintja mindkét melledet. Ezt követi a mammográfiás vizsgálat. Mindkét melledet elölről és oldalról is átvilágítják úgy, hogy két plexilap közé helyezik, kissé összenyomják, és két irányból röntgenfelvételt készítenek róla. Maga a vizsgálat kissé kellemetlen lehet, ugyanis a mellek összenyomása okozhat fájdalmat vagy diszkomfort-érzetet. Mint minden érzés, ezek megtapasztalása is mindenkinél változó, vagy akár nem is jelentkezik. Ugyanakkor a szűrés nagyon gyorsan, 2-3 perc alatt megvan.
A mammográfiás szűrés az adminisztrációval és az öltözőben eltöltött idővel együtt sem vesz több időt igénybe 20 percnél. Gondolj bele, milyen csekély áldozat ez az idődből az egészségedért, önmagadért!
A mammográfia jelenleg az egyetlen, tudományosan igazolt eljárás az átlagos rizikójú nők szűrésére, a korai stádiumú mellrák felfedezésére és ezáltal a mellrák okozta halálozás csökkentésére.
Az Európai Emlőradiológiai Társaság, az EUSOBI közleménye szerint a mammográfiás szűrés javasolható 40-50 éves kortól egészen 70-75 éves korig. Ez a nemzeti és regionális ajánlásoktól is függ. Az európai útmutató anyagok legtöbbjében a kétévenkénti vizsgálatot preferálják a teljes női lakosság számára 50 és 70 éves kor között.
Milyen vizsgálómódszerek léteznek még?
Fiatalabb korban az ultrahangvizsgálat az elsődleges mellrákszűrő módszer, 30 éves kor alatt az ultrahang önmagában is alkalmazható, 30-35 éves kor felett pedig a mammográfia kiegészítő eljárás lehet.
Van két újabb digitális mammográfiás eszköz is a mellrákdiagnosztikában: a tomoszintézis és a kontrasztos spektrális mammográfia (CESM). Ezek főleg, de nem kizárólag, a sűrű emlőszerkezettel rendelkező nőknél segíthetnek az esetleges elváltozások felderítésében.
Laboratóriumi vérvizsgálat egyelőre nincs, ami alkalmas lenne mellrák szűrésére. Az öröklött genetikai hajlam kimutatását szolgáló BRCA génvizsgálatot ugyan vérből végzik, ám az nem a betegséget mutatja ki, hanem a hajlamot. A melldaganatok mintegy 7 százalékánál bizonyított az öröklődés szerepe, a BRCA1 vagy a BRCA2 gén születéstől fogva fennálló mutációja.
A mellrák miatt műtött és kezelt nőket gyakran utalja be komplex emlővizsgálatra az onkológus. Szintén komplex emlővizsgálatot kér a beutaló orvos panasz esetén, vagy ha a mammográfia pozitív, illetve bizonytalan eredményt adott. Komplex vizsgálat esetén a klinikai kérdéstől, az életkortól, a mell méretétől vagy akár a korábbi vizsgálati eredményektől függően a radiológus szakorvos kiválasztja, milyen vizsgálómódszert vagy módszereket alkalmazzon.
Mi történik, ha a szűrővizsgálaton valamilyen elváltozást találnak?13,16-20
Ha a mellrákszűrés eredménye negatív, az az esetek döntő hányadában tényleg azt jelenti, hogy nem találtak kimutatható elváltozást a mellekben. Minden 100 mammográfiás szűrővizsgálatból átlagosan mintegy 90 negatív eredménnyel végződik. Azonban ennek a szűrővizsgálati módszernek is, mint minden vizsgálati módszernek, vannak korlátai. Egyes esetekben rejtve maradhat az elváltozás, ezért is lehet jelentősége két szűrővizsgálat között a rendszeresen végzett önvizsgálatnak. Ha bármilyen tünetet észlelsz a korábbi negatív eredménnyel zárult szűrővizsgálat után, fordulj haladéktalanul háziorvosodhoz vagy szakorvosodhoz.
Az elkészült mammográfiás felvételeket két, az értékelésben jártas radiológus szakorvos egymástól függetlenül nézi végig, megjelölve a nem-negatív elváltozásokat.
A nem negatív szűrési eredmény esetén további vizsgálatokra lehet szükség. Az esetek felében (50%) a felfedezett elváltozás nem rákos eredetű, de a megnyugtató diagnózishoz kiegészítő diagnosztikai, illetve szakorvosi vizsgálat szükséges.A kiegészítő vizsgálatok célja, hogy a szűrővizsgálat által észlelt elváltozásnál megerősítsék vagy kizárják a rosszindulatú betegség gyanúját. Ez a folyamat több vizsgálatból állhat, többek között ultrahang vizsgálatból és az elváltozásból történő sejtminta/szövetminta vételből mikroszkópos vizsgálatra.
