Melyek a mellrák kialakulásának kockázatai?

A daganatos betegségekre, így a mellrákra is igaz, hogy kialakulásában számos tényező szerepet játszhat, és általában nincs olyan faktor, ami egymagában felelőssé tehető. Ezért nagyon fontos, hogy függetlenül attól, hány éves vagy, szültél-e már, vagy esetleg a menopauzán is túl vagy, rendszeresen ellenőrizd a melleidet önvizsgálattal. Ha elváltozást észlelsz, haladéktalanul keresd fel háziorvosodat vagy szakorvosodat. Ha nincs is panaszod, de meghívót kapsz mellrákszűrésre, feltétlenül menj el a vizsgálatra!

Mégis, mekkora lehet a mellrák kialakulásának kockázata?

A mellrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, a Rákregiszter adatai (2010- 2019.) alapján Magyarországon nagyságrendileg évente 7-8 ezer az újonnan felfedezett mellrákos beteg. A mellrák kialakulásának az esélye azonban életünk során változik.3,6

És mivel két egyforma nő nem létezik, az azonos kockázat mellett is egyénenként változó lehet a mellrák kialakulásának esélye.

Az évek előrehaladtával az emlőrák kialakulásának esélye növekszik.4,6,7

30 éves kor alatt még alacsony (az összes eset kevesebb mint 1%-át fedezték fel ebben az életkorban a Rákregiszter 2019-es adatai alapján), ám attól fogva növekszik az előfordulása. 50 éves kor fölött diagnosztizálják a mellrákos megbetegedések közel 80%-át.

A mellrák kialakulásának kockázata az életkor mellett
más tényezőkkel is összefügg1,4,8,9,11

Fokozott lehet a kockázat többek között azoknál a nőknél
  • akiknek a családjában - elsőfokú rokonok (szülő, gyermek, testvér) között - már fordult elő mellrák, esetleg más nőgyógyászati daganat
  • akiknél női ágon kimutatták az úgynevezett mellrák-mutációt (a BRCA1 vagy a BRCA2 gén mutációjáról van szó - a BRCA rövidítés az angol breast cancer kifejezésből származik)
  • akik korábban bármilyen daganatos betegségen átestek, illetve akik bármilyen okból besugárzást kaptak a mellkas területére
  • akiknek 30 éves koruk előtt eltávolították a petefészkeit
  • akik már 12 éves koruk előtt és/vagy még 50 éves koruk felett is menstruáltak
  • akik a klimax tüneteit enyhítendő bizonyos hormonpótló kezelést kaptak hosszútávon
  • akik nem szültek, esetleg nem is élnek nemi életet
  • akik 30 éves koruk felett hozták világra első gyermeküket
  • akik bizonyos típusú fogamzásgátló tablettát szedtek
  • akik konzekvensen mechanikus (barrier) fogamzásgátló módszereket használnak (gumi óvszer, pesszárium)

Az életmód is kockázatokat rejthet, elsősorban1,8,10

  • az elhízás (főleg a has, a derék körfogatának növekedése)
  • a túlzott alkoholfogyasztás
  • a stressz
  • a mozgásszegény életmód
  • a cukorbetegség

Csökkenthetők a kockázatok?4,10,11

Életmódunk bizonyos mértékben csökkentheti vagy növelheti a kockázatot, ám ez természetesen egyénenként eltérő / változó lehet. Egy Amerikában készített mellrák statisztika adatai szerint 30% is lehet azon esetek aránya, amikor az életmódunkkal kapcsolatos tényezők fontos szerepet játszhatnak. Ezek a tényezők, melyeken mi magunk is változtathatunk, a túlsúly, a mozgásszegény életmód vagy az alkoholfogyasztás.

Egyéb statisztikai adatok szerint továbbá:

  • minden kihordott terhesség 7 százalékkal csökkenti a mellrák rizikóját,
  • mérsékli a kockázatot a hosszú ideig – több mint 14 hónapon át – tartó szoptatás is.

A kockázatok csökkentése mellett is elengedhetetlen a mammográfiás szűréseken való megjelenés.14

Mire érdemes figyelni fokozott kockázat esetén?1,5,12

Fiatal felnőtt kortól végezz rendszeres önvizsgálatot, havonta egyszer, lehetőleg a menstruációs periódust követően. Ha úgy látod, hogy esetedben fokozott a mellrák kockázata, keresd fel a háziorvosodat vagy nőgyógyászodat, és egyeztess velük a teendőkről!

Ha nem azonosítható esetedben fokozott kockázat és 45- 65 éves korcsoportba tartozol, rendszeresen végezz önvizsgálatot és élj a kétévente felkínált mammográfiás szűrés lehetőségével. Szükség esetén keresd fel a háziorvosodat vagy a szakorvosodat és egyeztess velük a teendőkről.